Ha a gyermek az igazságszolgáltatás látókörébe kerül, az elsődleges cél a gyermek helyes irányú fejlődésének biztosítása. Ennek egyik alapköve, hogy lehetőség szerint a bírósági eljárást elkerülve a fiatalkorú terhelttel szemben nevelő jellegű intézkedést alkalmazzunk.
Habár a Btk. differenciál a fiatalkorú terheltek között, eljárásjogi szempontból nincs különbség abban, hogy a terhelt tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennegyedik életévét még nem, vagy a tizennegyedik életévét betöltötte, de tizennyolcadikat még nem.
A bíróság nem lehet senki barátja, sem a sértett, sem a terhelt, és a tanú barátja sem. Azonban fontos leszögezni, hogy a gyermekek a bírósági eljárásokban megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, melyet a gyermekközpontú igazságszolgáltatás (child-focus) tart szem előtt. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint célszerűbb lenne az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatás (child friendly justice) meghatározás helyett az ENSZ dokumentumokban használt gyermekközpontú igazságszolgáltatás (child centered justice) kifejezést használni. Az Európa Tanács főtitkárhelyettese, Maud de Boer-Buquicchio 2010-ben megfogalmazta, hogy a „barát” kifejezés találóbb az igazságszolgáltatás eljárásában, mert jobban kifejezi a speciális kapcsolatot.
A gyermeki jogok megjelenése a nemzetközi jogban magával hozta a változást az alapvető jogok, a munkajog és az igazságszolgáltatás területén is. Az alapvető jogok specializálódása mellett megjelent az igény a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek iránti érzékenyítésre. A Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezmény (Egyezmény) már részletesen beszél az igazságszolgáltatás látókörébe került gyermek specializált jogairól, legyen az elkövető vagy áldozat.
A gyermekjogok természete kettős. Megilletik őket azok az emberi jogok, melyek a felnőtteket is, azonban kiszolgáltatott helyzetük miatt egy speciális garanciarendszer kiépítése indokolt. A Gyermekjogi Egyezmény a gyermekeket a felnőttekkel azonos jogokkal rendelkező jogalanyoknak tekinti, ám speciális helyzetükből fakadó eltéréseik miatt bizonyos jogok speciális formában illetik meg őket, és ugyanezen helyzetük miatt többletjogosultságokkal is felruházza őket.
A mai európai társadalmakban élő átlagemberek számára felfoghatatlan, hogy létezett olyan kor, amikor a gyermek azután, hogy megtanult járni, és önállóan tudott létezni, „munkába állt”. Azonban a gyermekek kizsákmányolásának csak a társadalmi elfogadottsága szűnt meg, de a jelenség még ma is él. Vannak olyan elmaradott országok, ahol a gyermek – a születések nagy számára tekintettel – nem érték, hanem teher. Naponta gyermekeket adnak el szexuális munkára, vagy dolgoztatnak az olcsó termékek előállítása érdekében, hiszen a fogyasztói társadalom igényli a megvásárolható termékek sokaságát.
A fiatalkorúak bírósága nem önálló szervezetként működik, hanem az általános bírói szervezet keretében látja el feladatait. Néhány országban külön bírósági szervezet tárgyalja a fiatalkorúak ügyeit, Magyarországon ez az elkülönülés úgy valósul, hogy kizárólag az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bírák járhatnak el ilyen ügyekben.
